Régészeti és interdiszciplináris kutatások (2024-2026)

A PPKE BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport 2017-ben jött létre a Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszék megalakulását követően a korai magyar történelem, mint a PPKE BTK hangsúlyos kutatási területének átfogóbb és intenzívebb művelésére. A kezdetek óta oktatók, tudományos kutatói állásban lévő fiatal és idősebb szakemberek, illetve az alap, illetve doktori képzésben résztvevő hallgatók egyaránt részt vettek a munkában.

2024-ben újabb, 3 évre szóló kutatási pályázatot nyertünk a PPKE BTK támogatásával. Az új kutatás tematikáját illetően a már korábban is eredményesen végzett hármas egységet kívánjuk megvalósítani.

  1. A korai magyar történelem legnagyobb problémája a források hiánya, ezért érdemi előrelépés csak forrásfeltáró munkától remélhető. Ennek fényében különösen fontos és felelősségteljes szempontnak tartjuk, hogy a honfoglalás kori hagyaték részleteinek feltárása mellett mihamarabb tevőlegesen tudjunk fellépni az ukrajnai (etelközi) forrásanyag megmentése érdekében, illetve az oroszországi és a moldáviai adatok további felgyűjtését is szoros együttműködésben végezzük a helyi kollégákkal
  2. A korai magyarság már a sztyeppi szálláshelyein történt tartózkodásának időszakában találkozott a kereszténységgel, amint azt számos forrás is alátámasztja. Később a magyar törzsek Kárpát-medencei megtelepedésének és európai integrációjának meghatározó része volt a kereszténység felvétele, illetve a keresztény hit elmélyülése. A régészet oldaláról ez a folyamat legátfogóbban a 10–11. századi temetkezések elemzésével vizsgálható: a mellékletadási szokások visszaszorulásával, illetve átalakulásával, a kereszténységgel kapcsolatba hozott tárgyak sírba helyezésével jellemezhető az új vallási szemlélet térhódítása. A kutatásban hosszú ideje elfogadott az a vélekedés, hogy ez a folyamat nem egy hirtelen, gyorsan bekövetkező váltás következménye, hanem egy hosszú, majdnem két évszázadot átfogó lassú változásként írható le. A honfoglalást követően új szálláshelyükön a magyarok olyan régióba érkeztek, ahol már hosszabb ideje jelen volt a kereszténység, és az ott talált lakosság egy része biztosan keresztény hitű volt. Mindezen események nyomai fellelhetők a tárgyi hagyatékban is. Ennek a folyamatnak a régészeti lenyomata az egyszerű mellkeresztek, ereklyetartó keresztek, keresztény szimbolikát tartalmazó viseleti tárgyak, ékszerek a sírokban, melyek jelzik a keresztény hit terjedését.
  3. Szerepel a munkatervben egy hun kori alprojekt is az őstörténeti félreértések és tévhitek miatt, amelyet azzal lehet a legjobban egyensúlyozni, hogy minél több valódi hun kori (5. századi) leletanyagot dolgozunk fel és adunk közre.

 

2024
  • Kutatások
  • Publikációk
  • Rendezvény

    • Hagyományok kezdete. A 9–12. század emlékei és értelmezési keretei különféle megközelítésekben
      A workshop egy második alkalommal megrendezett találkozó volt, ahol a 9-12. századi régészeti kutatások legfrissebb eredményei kerültek megvitatásra. Az eseményen számos egyetemi hallgató kapott lehetőséget, hogy széles szakmai nyilvánosság előtt mutassa be a kutatásait és ismertesse eredményeit. A konferencia elnöke a korszak egyik vezető régésze, Kovács László professzor volt.
      2024. febr. 19. 10-18.
      Program →

  • Sajtó

 

2025
  • Kutatások
  • Publikációk
  • Rendezvény
  • Sajtó

 

2026
  • Kutatások
  • Publikációk
  • Rendezvény
  • Sajtó

 

Készült a PPKE-BTK-KUT-23-3 számú projekt keretében, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar által nyújtott támogatásával és finanszírozásával.

Made in the framework of the PPKE-BTK-KUT-23-3 project, with the support and funding provided by the Faculty of Humanities and Social Sciences of Pázmány Péter Catholic University.